Elhúzódó szüzesség

Fogyni egyházi rohanás miatt, Karácsony Olaszországban

Fogyni egyházi rohanás miatt. Egyházi fogyókúra

Képzeljük el, hogy egy ködös téli éjszaka után egyszerre csak arra ébrednek a főváros lakói, hogy nincsenek meg azok az épületek, amelyeknek tervezői, megálmodói vagy kivitelezői evangélikusok voltak.

Hirtelen nagyon üressé és unalmassá válna a város. Eltűnne fogyni egyházi rohanás miatt Halászbástya, a Mátyás-templom nagy része, a Vámház körúti vásárcsarnok, a fasori gimnázium és templom, a Margitsziget és a Városliget fürdői, az Andrássy út és a Nagykörút, Pestszentlőrinc legtöbb utcája, a Keleti és a Nyugati pályaudvar teteje, a budai postapalota, az angyalföldi és a rákosmenti evangélikus templomok, hogy csak a legismertebbeket említsük.

fogyni egyházi rohanás miatt

Valamint számos bérház, néhány iskola, köztük az, amelyben e sorok írója egy emberöltővel ezelőtt érettségizett. Minden bizonnyal nem fog bekövetkezni ez a szelektív végítélet, és az is igaz, hogy Schulek Frigyes, Pecz Samu, Sándy Gyula helyett mások is megtervezték volna az ismert budapesti épületeket. Akadt volna előbb-utóbb Zsigmondy Vilmos helyett geológus, aki felhozza a sziget és a liget gyógyvizeit; Podmaniczky Frigyes nélkül is működött volna a körutat és az Andrássy utat megálmodó Fővárosi Közmunkák Tanácsa; Gregersen Gudbrandon kívül is lett volna ács vállalkozó a pályaudvarok befedéséhez; Cséry Lajost és Bókay Árpádot pótolta volna más, aki felparcellázza az egykori Lőrincpuszta mai telkeit; bérházakat és iskolákat sem csak evangélikusok tudtak tervezni.

Ez a korántsem teljes felsorolás azonban szemléletesen mutatja meg a Budapestet kevéssé ismerők számára is, hogy az evangélikusok nélkül másként nézne ki ma ez a város. Talán mindezek után nem kell magyarázni, miért döntött úgy a reformációi emlékbizottság ezelőtt három évvel, hogy elindítja az Evangélikus Budapest vállalkozást.

Több évtizedes álom beteljesülése került elérhető közelségbe. Fabiny Tibor, a teológia egyháztörténész-profeszszora és az Evangélikus Országos Múzeum alapítója vetette fel először az ötletet. El is kezdte a fogyni egyházi rohanás miatt a pesti egyház történetének megírásával, amellyel eljutott a mai Deák téri templom felépítésének idejéig. Zászkaliczky Péter két vaskos kötettel folytatta a munkát, amelyekben egészen ig követhetjük a pesti német és magyar gyülekezet történetét.

A gyülekezet legfontosabb iskoláiról, a fasori gimnáziumról és a mai Deák téri gimnázium épületében működő különböző oktatási intézményekről is készültek kötetek az előbbi Gyapay Gábor, az utóbbi Zomboryné Bazsó Rozália tollából. Tudni akarod hogyan lehet gyorsan fogyni kívül több kisebb-nagyobb könyv is napvilágot látott a különböző budai és pesti gyülekezetek történetéről.

A kutatás soha nem lesz teljes, de a budapesti gyülekezetek történetének megismerése ma már nem lehetetlen. Nem csak mi, evangélikusok ismertük fel, hogy aktív alakítói voltunk a főváros arculatának, történetének.

A Budapest felekezeti színeit és színtereit bemutató könyvek sorozatát A zsidó Budapest című kétkötetes mű nyitotta meg ben. Két vaskos tanulmánykötetben, Reformátusok Budapesten címmel jelent meg a város református intézményeit, életét, jelenlétét bemutató munka ban.

A gyülekezetek, iskolák, intézmények történetén túl fontosnak tartjuk bemutatni, hogyan hatottak az evangélikusok Budapestre.

Legjobb és legrosszabb sörök a fogyáshoz

Szeretnénk minél jobban feltérképezni azt a hálózatot, amely a Elődeink nem csak vasárnap voltak evangélikusok, a hétköznapokban is kapcsolatban álltak egymással, számontartották hitsorsosaikat, ami kisebb-nagyobb mértékben meghatározta mindennapi életüket is.

Fogyni egyházi rohanás miatt, kapcsolataikkal egyházuknak is szolgálatára álltak mint különféle gyülekezeti és egyházi hivatalok betöltői és az evangélikus intézmények támogatói. Pecz Samuról, a Vámház téri vásárcsarnok és a fasori gimnázium tervezőjéről nem kell bizonyítanunk, hogy milyen kiemelkedő építész volt, de evangélikus kapcsolatainak bemutatásával új és eddig ismeretlen részét tárhatjuk fel az életének.

Ez fontos lehet nekünk, mai evangélikusoknak éppúgy, mint a város története iránt érdeklődőknek. Az evangélikus Budapest felfedezésére neves történészeket, levéltárosokat, építészeket, művészettörténészeket kérünk fel, akik ben már két konferencián is bemutatták kutatásaik eredményeit lásd a keretes felsorolást.

A tanügyi gyakorlatban szokatlan módon az —es tanév vége felé jelent meg az a minisztériumi utasítás, mely egyik napról a másikra megváltoztatta az nyarán államosított egyházi iskolák nevét. Az átszervezés már korábban megkezdődött: átszövegezték az iskolai Rendtartást, megszüntették a kötelező hittanoktatást, a humán tárgyakból is törölték a vallásos szellemű részeket — az egyház tiltakozásul visszahívta az iskolákból a szerzetes tanárokat —, a minisztérium valamilyen okból szükségesnek ítélte, hogy jelképesen is rögzítse az átalakítás eredményeit.

További írásokkal kiegészítve tanulmánykötetben fognak megjelenni az előadások. Hogy mindenki számára közelebb hozzuk, megfoghatóvá és átélhetővé tegyük Budapest evangélikus arcát, egy topográfiát is tervezünk.

Elhúzódó szüzesség

Ez az ijesztően tudományos kifejezés olyan kötetet takar, amely egy-egy helyszínhez kötve mutatja be röviden és színesen az adott utca, épület, szobor, emlékmű evangélikus vonatkozásait, sok-sok képpel szemléletesebbé téve az olvasottakat. A kötet akár még különleges evangélikus útikönyvként is használható lesz. Már most, a kutatás elején is oly bőséges az anyag, hogy biztos nem fog elférni hátizsák fogyás egy ilyen könyvben.

Ezért az interneten elérhető adatbázist szerkesztünk a felbukkanó adatokból, hogy az érdeklődők és a kutatók jobban el tudjanak mélyedni egy-egy téma részleteiben. Illik válaszolni a címben feltett kérdésre: Budapest nem volt és nem lett evangélikus, azonban az ben tartott első zsinatunk óta fontos és megkerülhetetlen szerepet töltött be egyházunk életében.

Erdélyi fogyásunk tükörképe

Ahogyan Budapest is szegényebb és unalmasabb lenne az evangélikusok nélkül, úgy evangélikus egyházunk is szürkébb és jelentéktelenebb képet mutatna, ha nem vett volna részt a főváros életében az elmúlt bő két évszázadban. A szerző történész, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos főmunkatársa. A cikk az Evangélikus Élet magazin Dicső múlt — majd településrombolás — A Balaton-felvidék egyik gyöngyszemén, Dörgicsén jártunk Dörgicse — Nem sok város mondhatja el magáról, hogy egyszerre három Árpád-kori templomromja és ugyanannyi evangélikus temploma van.

Egy kétszázötven fős kis település a Balatontól mindössze négy kilométerre mindezt magáénak tudhatja. A festői környezetben lévő Dörgicsén nemcsak az evangélikus közösség múltját ismertük meg, hanem az is kiderült, hogyan jött létre a balatonfüredi lutheránus gyülekezet.

fogyni egyházi rohanás miatt

A Veszprém megyei Dörgicse múltja és jelene — oly sok magyarországi településhez hasonlóan — igencsak változatos. Már az őskorban is lakták, de éltek itt rómaiak is, ezt bizonyítja a feltárt temetkezési hely, ahol római épületmaradványokat és számos használati tárgyat találtak.

Panettone, az olasz karácsonyi sütemény

Írásos dokumentum bizonyítja, hogy a dörgicsei vidé­ken termelt bor a római területen kedvelt italnak számított. A legújabb kutatások alapján a régészek megállapították, hogy honfoglaló eleink is laktak itt, ugyanis honfoglalás kori temető nyomaira bukkantak. Több Árpád-kori temetőt is találtak a község területén.

Létrehozva: De mi lenne, ha idén valami különleges finomság lenne a karácsonyi vacsora fénypontja? Bár Olaszország egyes részein - úgy, ahogy nálunk - a Kisjézus, olaszul Bambino Gesú teszi az ajándékokat a fa alá, sokkal elterjedtebb az a hagyomány, hogy Babbo Natale, azaz a Télapó lepi meg a gyerekeket karácsony éjjel. A karácsonnyal azonban még nincs vége a meglepetéseknek, az olaszoknál ugyanis nemcsak a Télapó, hanem felesége, Befana is megajándékozza a gyerekeket.

A falu a középkorban már jelentős településnek számított, kedvező elhelyezkedésének, a jó termőföldnek és a bortermelésnek köszönhetően. A dombokkal körülvett, kacskaringós utakkal szegélyezett mai Dörgicsét három faluból — Felsődörgicséből, Alsódörgicséből és Kisdörgicséből — egyesítették, de idetartozott a korábban Okulidörgicsének nevezett Balatonakali, valamint Ságdörgicse és Ságpuszta is.

Mindegyik településen épült kőtemplom — a felsődörgicsei a Érdekesség, hogy a Szent Péter tiszteletére felszentelt felsődörgicsei templom északi része római kori épület alapfalaira épült. A templomot a hívek megnövekedett száma miatt már a Virágzó gyülekezeti élet A A török hadjáratokat megsínylette az akkor virágzó Alsódörgicse: ban felégette a török.

Kirekesztett beolvadás

A maradék lakosságot megadóztatták, mígnem ban teljesen lakatlanná vált a település. Alsódörgicsére ezt követően többek között evangélikusok költöztek, akik a meglévő templomot használták istentiszteleteiken. Közel két évtizeden keresztül többnyire szabad ég alatt tartották evangélikus istentiszteleteiket az alsódörgicseiek, míg ben el nem készült késő barokk stílusú templomuk. Ferenc király az alsódörgicsei uradalmat a piarista rendnek adományozta, a szerzetesek közel kilencszáz hektáron tudtak itt gazdálkodni.

Az alsódörgicsei gyülekezet a szószék fölé helyezett márvány emléktáblán is megörökítette, hogy ezen a helyen szolgált többek között Fogyni egyházi rohanás miatt István.

Valaki véleményt tud mondani? Hol voltál? Aztán kosárlabdáztam egypár sráccal lent az utcán. Anyu azt mondja, fáradtnak látszom. Elvégre háziasszony vagy.

A gályarab prédikátort ben vésztörvényszék elé hurcolták Pozsonyban. Dörgicsén az evangélikusok alkották a lakosság nagy többségét, az as évek elején ezernél is többen voltak.

Pottstown fogyás, Betiltották az UGG-ot egy pennsylvaniai iskolában

Főleg halászattal és mezőgazdasággal keresték a kenyerüket, és pezsgő egyházi életet éltek. A vallási élet sokszínűségét az is mutatja, hogy ban Gyurátz Ferenc püspök buzdí­ tására mind Alsó- mind Felsődörgicsén megalakult a nőegylet.

Ezenkívül színjátszó kör, gyülekezeti énekkar és vasárnapi iskola is működött, sőt a gyülekezet től ig a Zalai Ágostai Fogyni egyházi rohanás miatt Evangé­likus Egyházmegye esperesi központjaként is szolgált. Bár Felsődörgicsén már tól evangélikus egyházi iskolába járhattak a diákok, az evangélikus gyülekezet temploma az as évek elején épült csak meg.

fogyni egyházi rohanás miatt

A templom és az iskola léte egyáltalán nem meglepő, hiszen az istentisztelet háza mellett mindegyik településrészen működtettek egyházi oktatási intézményt is. Alsódörgicsén szintén volt tanítás, Kisdörgicsén től működött egyházi iskola, ben azonban az akkori miniszter rendelete alapján az utóbbi megszűnt, mert tanulóinak létszáma nem érte el az előírásnak megfelelő harminc főt.

fogyni egyházi rohanás miatt

A felsődörgicsei egyházi iskola egészen Egyesítés után elvándorlás Az es évek diktatúrája, politikai ideológiája a kisebb településeknek sem kedvezett. A három falut is elérte az egyesítés. Először Alsó- és Felsődörgicsét olvasztották egybe, majd ben Hasi zsírvesztés a héten is a közös igazgatás alá került.

A tanács kezdetben átvette az egyházi iskolákat, majd megszüntette őket. A földek államosításával, a halászat szabályozásával jelentősen korlátozták a munkalehetőségeket is. Ekkor kezdődött meg az elvándorlás. Az állami szabályozá­sok nem csak ilyen módon szóltak bele a település életébe: itt is jogszabály tiltotta — a Balaton-felvidék többi falujához hasonlóan —, hogy a házak mögé további lakóépületet emeljenek a lakosok.

fogyni egyházi rohanás miatt

A kisközösségeket bomlasztó politikai rendelkezések elérték a céljukat, ugyanis a fiatalok nem tudtak a településen maradni, hanem a környező városokba, főleg Balatonfüredre költöztek. A rendszerváltás után a település bár fejlődésnek indult, turisztikai beruházások követték egymást, mégis, Mára a három gyönyörű evangélikus templom gyülekezetének létszáma a kilencven főt sem éri el.

A gyülekezet a Balatonfüred—Dörgicsei Társult Evangélikus Egyházközség részeként, Riczinger József lelkész kitartó munkájának eredményeképpen ma is hetente részt vesz istentiszteleten.

fogyni egyházi rohanás miatt